CSÓNAKÁZÓ-TÓ és PARKERDŐ 50 ÉV

RÁHANGOLÓ PICNIK

Balogh Istvánné áttekintése a Csónakázó-tó történetéről.

Elhangzott a Ráhangoló Pikniken 2024. szeptember 18-án.

1975. május 1-én délután – a felvonulás után – hangulatos ünnepi majálissal lett felavatva. Kb. 10.000 ember volt jelen – nosztalgia vonat is érkezett.

Múlt: Nk. 1965-ig határsáv volt. E terület nagy része lőtér, gyakorlótér volt, harckocsik gyakorlatoztak, bejönni szigorúan tilos volt. Elvonulásuk után a város, erdőgazdaság, TSZ tulajdonába került, birkák is legeltek erre, s itt folydogált a Bakónaki patak, a teknőszerű medrében, melyet a természet alakított ki, de a Principális és Mura menti Vízrendészeti Társulathoz tartozott. Alsóerdő, patak, s a vasúti töltés!!! Összetett feladat !!! Kezdeményezők az erdészek voltak, az Alsóerdőt szerették volna kiránduló, parkerdővé alakítani. Megalakult a Parkerdő Intéző Bizottság! Itt.dr Paál Miklós és munkatársai kezdték. Mivel semmi nem működhetett politikai jóváhagyás nélkül, bővített BIZOTTSÁG alakult. Ezernyi ötletből, lépésről lépésre alakult ki, s változott időről időre.

1971-től erdőtelepítés, kialakítás, kiránduló, sétáló, pihenő részek, kilátó torony 1974-ben, mely régi olajos fúrótorony volt. Tómeder /áradás, majd kevés víz/, völgyzáró gát építése, sziget kialakítása, partvédő sziklás támfal, híd, öböl kialakítás, sok-sok munka. 80 ezer köbméter föld mozgatása, először gépekkel, majd sok-sok kézi munkával. A tervezés nagy részét a Bp. Mélyépítési Tervező Vállalat készítette. E sokrétű munkák összehangolása nem volt kis feladat, mivel nagyon sok munkát a lakósság – brigádok - végezték társadalmi munkában. Pl: 1973-ban 62 vállalat, intézmény 4.100 dolgozója végzett társadalmi munkát.

A bejáratnál lévő KŐTÖMB Siklós mellől Plander József erdőmérnök irányításával érkezett. A kő eredeti felírata „Nagykanizsai Parkerdő „ 1975. Most csak a város címere van rajta, mert a felirat betűit (valószínűleg, mivel fémből volt) ellopták.

Két forrás található a tó mellett:

- Hétbükkfa forrás, amit régen a Mária képes fáról Mária forrásnak neveztek, és a
- Rókavári forrás.

A Szarka réten, – farönkből – építették kia játszótérnek suólgáló, egykori kanizsai vár ( a Thury vár) makettjét..

Az erdészházat, melyben Szabó Imre erdész lakott, a Tanács megvette, átalakítatta és használja, mai itt vagyunk, az a csónakázó-tó Közösségi Háza. Az erdész, amíg élt, vissza-vissza járt ránézni házához.

A megnyitóra (1974 május 1.) vette fel a mai alakját a tó és az erdő. Az erdő 515 hektár, a tó 46 hektár, hossza 2-2,5 km, szélessége 20-200 méter, az átlagos vízmélység 2 méter, fürdésre nem alkalmas a vize.

Az üzemeltetés a Városgazdálkodási Vállalthoz került, de egyre kevesebb pénz jutott e feladatra. A VGV megszűnése után a VIA KANIZSA Kft-hez került, 1994-ben.

Egyeztető bizottságban résztvevők:

• Erdőgazdaság és Erdőfelügyelőség: id. dr Paál Miklós. Farkas Pál
• Plander József erdőmérnök és Ivanics József,
• Bősze Aladár, Földes Kálmán, Meleg László,
• Lancsák Lajos, Michalovics László, Bene József
• Városi Tanács : MÓZES PÁL tanácselnök, SZŐKE JÁNOS tanácselnök-helyettes, később a Város Gazdálkodási Válallat (VGV) igazgatója,
• Godinek László, ő volt a bizottság vezetője is,
• Németh Tibor, Mátyás József, Karmazin József, főépítészek
• Principális és Muramenti Vizügyi Igazgatóság. : Vajda Lajos, Porpáczy József, Gecseg Miklós,
• Steinhardt Dénes
• Város Gazdálkodási Válallat (VGV) : Gráner József főmérnök, Gumilár Jenő igazgató,
• Makrai Mártonné, Nemes Anna, Fülöp Lajos /kőfaragó/

Munkát végző, végeztető vállalatok, intézmények a teljesség igénye nélkül: Laktanyák /Határőr, Gábor, Kossuth Dózsa/, Erdőgazdaság, Gépgyár, DKFŰ, KÖGÁZ, Egyesült Izzó, Sörgyár, MÁV, VOLÁN, Üveggyár, Bútorgyár, KÖGÁZ, Vízmű, TANÉP, Húsüzem, MEZŐÉP, VILLESZ, Élelmiszer Kisker, Iparcikk Ker. DÉDÁSZ, Ruhaipari Szövetkezet, Cipőipari Szövetkezet, NÉPFRONT, KPM, VGV, Tanács, óvodák, iskolák