A NAGYKANIZSAI CSÓNAKÁZÓ-TÓ és az alsóerdei Parkerdő

CSÓTÓ 50

Emlékolvasóterem

2025. május 1-jén lesz 50 esztendős a nagykanizsai Csónakázó tó, amit röviden a kanizsaiak Csótó-nak neveznek a kezdetek óta.

Ebből az alkalomból a város egy rendezvénysorozatot indított el, melynek első alkalma a Honvéd Kaszinó Hölgyklubjának 2024. szeptember 18-án délelőtt megtartott csótói találkozója, a csótói "Ráhangoló" Piknik. A Csónakázó-tó Közösségi Házban rednezvényen Horváth Jácint, akik 2024. október 1-től a város polgármestere lesz, Szabó István, a Csónakázó-tót üzemeltető és fejlesztő Via Kanizsa Városüzemeltető Nonprofit Zrt. vezetője, a rendezvénysorozat egyik kezdeményezője, Halmos Ildikó, a Honvéd Kaszinó Művelődési Otthon vezetője, a Hölgyklub tagjai és pártoló tagjai vettek részt Büki Pálné elnök asszony vezetésével. A délelőttött a Hölgyklub énekkara és Farkas Miklós harmónikajátéka tette hangulatossá.
Balogh Istvánné a Csónakázó-tó történetét bemutató rövid, de nagyon tartalmas előadása után (az előadás szövege CSÓNAKÁZÓ-TÓ és PARKERDŐ 50 ÉV RÁHANGOLÓ PICNIK címmel itt olvasható) került elő, hogy a hölgyklub tagjai és pártoló tagjai közül sokan ott voltak a tó és a parkerdő kialakításánál, fejlesztéseinél. Az ő családi archívumaikban sokféle írásos dokumentum és fotó maradt fenn, illetve sokuknak van még mesélni való emléke, melyet érdemes volan összegyűjteni, rendszerezni, együtt közzétenni.

Ez az oldal ebből a szándékból jött létre, remélhetőleg bővítve, árnyalva Dr. Papp Attila 2017-ben kiadott, CSÓNAKÁZÓ-TÓ múlt, jelen, jövő... című és Bősze Aladár könyve: Parkerdei emlékeim című nagyszerű kötetekben közölteket (a kötetcímek egyben linkek is katalógusunkhoz, mindkét kötetből van kölcsönözhető példány) és folytatva a 2017 utáni idősza történések dokumentálásával. Egy ilyen honlap alkalmat ad arra is, hogy a könyvtárunkban, vagy az interneten fellelhető és közölhető, a Csónakázó tóval kapcsolatos dokumentumokat is közöljünk úgy, hogy az adatbázisunk fejlesztésének részesei lesznek azok a ma már nyugdíjas korú kanizsaiak is, akik annak idején munkájukkal, önkéntes munkájukkal hozzájárultak a kanizsai Csó-tó fejlesztéséhez.

Képek, dokumentumok

- A címek egyben linkek is, ahol részletesebben, nagyobb méretben is megtekinthetők a közölt dokumentumok -

Nagykanizsa. A Csónakázó-tó és környéke komlex vizsgálata.

Sopron: Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Kar Környezetvédelmi Tanszék, 1991.
Összeállította: dr Barcsay László
Szerkesztette: Hollósy Elemér
Felkérrt szakértők: dr. Major istván (ökológia, talajállapot); dr. Urbányi András (limnológia és vízminőség; dr. Láng Elemér (műszaki hidrológiai és mérnöki feladatok)
Témavezető: Kovács Kálmán
Tanszékvezető: Rakonczay Zoltán egyetemi docens

A dokumentum előszava:
" A nagykanizsai Alsóvárosi-erdőben 1972-ben kezdődtek meg a fejlesztési munkálatok.
1974-ben a parkerdő területén a Bakónaki-patak völgyében tározót ("Nagykanizsai Tározó", "Csónakázó-tó) létesítettek. 1974. május 1-én a közönség számára megnyitották a tavat., szociális létesítményeivel, csónakkölcsönzővel, valamint a "berendezett" parkerdőt. A tavon horgászat és csónakázás lehetséges, de a strandolás tilos. Néhány csónak-, kenu-, kajak-, hajómodellversenyt is rendeztek a vizen.
1987-ben nagyméretű halpusztulás történt a tóban, melynek oka a szakértői vizsgálat szerint "a tó feliszaposodása", a jelentős szervesanyag terhelés, a tó "elöregedése, nagyméretű zöld és kék alga elszaporodás, tervszerűtlen és szakszerűtlen haltelepítés, időjárási tényezők."
A 80-as években felmerült a tó és környéke turisztikai centrummá fejlesztésének kérdése. Az 1987-es katasztrófa okán azonban feltétklenül szükségesnek látszik a teljes vízgyűjtőterület , valamint annak függvényében ésszerű fejlesztési lehetőségek vizsgálata. A fejlesztési lehetőségek vizsgálatát megelőző komplex környezetvizsgálat (a térség teherbíró illetve eltartónépességét meghatározó vizsgálat) elvégzésével - pályázat alapján - Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala az Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Kar Környezetvédelmi Tanszékét vbízta meg 1992. szeptemberében. A vizsgálat 1992. októberében kezdődött. A vizsgálat két fő részből áll:
1. rész: felmérés és adatfeldolgozás
2. rész: javaslatok és költségelemzés

Következő >> (2. oldal)